MSMKE

Miből ered az Ön számára a rajzolás és a filmezés szeretete?

A rajzolás – amióta az eszemet tudom, hozzátartozott az Életemhez. Nagymamám állította hogy előbb rajzoltam mint beszéltem , de lehet hogy ez csak egy „Családi Legenda” ?  De az tény hogy 13 éves koromban nyertem egy rajzpályázatot, és utána végig a gimnáziumi éveim alatt sorra jelentek meg karikatúráim különféle lapokban, úgyhogy én megtermeltem magamnak a szükséges zsebpénzt, nem kellett kérnem a szüleimtől. A rajzolásból azután szinte sorsszerűen nőtt ki a rajzfilm, ami egy jó ideig a „filmezést” jelentette számomra. Később ugyan elkezdtem kombinálni a rajzfilmet az élőcselekményes filmekkel, sőt évekig készítettem tisztán élőcselekményes filmeket - szinte minden műfajban, de később is újra meg újra visszatértem a rajzfilmek világához.

Milyen érzés mikor a rajzai megelevenednek a vásznon?

Folytatódik...

Miért tartja fontosnak, hogy az ügy mellé álljon?

Az alkotó emberek számára a mű megvalósításának folyamatos izgalma, élménye is nagy örömet nyújthat, és ehhez társul a végeredmény, az alkotás elkészültének eufórikus érzése. Ez az amit megadhatunk a fogyatékossággal élő embereknek is, hogy megtapasztalhatják az alkotás létrehozásának élményét.

Folytatódik...

A Magyar Speciális Független Filmszemle Budapest, Csapó 1 – Rajzold meg a filmezést című művészeti pályázatára 74 pályamű érkezett, amelyből az értékelő zsűri 5 alkotást díjazott.

1. helyezett
Vágó kép - Balog József Krisztián, Igazgyöngy Alapítvány – Berettyóújfalu
Nyereménye egy 40.000 Ft értékű kreatív művészeti csomag

2. helyezett (megosztott)
Kéthetente - Takács Dominik, Fogyatékkal Élőket és Hajléktalanokat Ellátó Nonprofit Kft. Szombathely
Nyereménye egy 30.000 Ft értékű kreatív művészeti csomag

Közös élmény a vászon előtt - Korcsogh Györgyi, Fejér Megyei Gesztenyés Egyesített Szociális Intézmény
Nyereménye egy 30.000 Ft értékű kreatív művészeti csomag

Miért a filmet választottad hivatásodnak? Hogy jött ez az elhatározás?

18 évesen érettségi után fogalmam sem volt, hogy mit csináljak. Sok minden érdekelt, de nem tudtam elképzelni, mi az, amit egy életen át tudnék csinálni. Úgy döntöttem, kipróbálok ezt-azt, és aztán döntök. Szerencsére a szüleim – bár tudom, hogy szerették volna, ha diplomát szerzek – nem erőltették, hagyták, hogy keressem magam. Dolgoztam könyvtárban, ásatásokon és még néhány vadabb helyen is, amit le se írnék. Aztán egy művelődési központban kötöttem ki. Érdekes volt, tetszett, remek volt a csapat, úgy döntöttem, ez hosszabb távon is érdekelne, így jelentkeztem a főiskolára. Akkor ezt már művelődésszervező szaknak hívták – ez volt korábban a népművelés.

Folytatódik...