A REJTETT EGYMILLIÓ: KÖZÖNSÉGÉPÍTÉS ÚJ SZEMLÉLETTEL A MOZGÓKÉPI KULTÚRÁBAN

A különböző szakmai beszélgetéseken gyakran felmerül az a téma, hogy a Covid-időszak és a streaming platformok térnyerése óta a mozik, filmklubok, filmszemlék és filmfesztiválok látogatottsága tartósan visszaesett nemzetközi és hazai szinten is. A hivatalos statisztikák szerint a mozilátogatások száma a járvány óta közel 30%-kal csökkent. Emiatt folyamatosan keresik a szakemberek a megoldást arra, hogy miként lehetne megszólítani és visszacsábítani a nézőket a termekbe különböző programokkal, közönségtalálkozókkal, hogy a filmnézés újra egy igazi közösségi élmény legyen.

Miközben a szakma a hagyományos nézők elérésére keresi a válaszokat, létezik egy hatalmas, közel 1 milliós bázis is, amely ezidáig sosem alkotta ennek a közösségnek a részét, emiatt maradhattak ők láthatatlanok. Amikor a kulturális hozzáférésről beszélünk, a legtöbben elsőre csupán a fogyatékossággal élőkre vagy az autista emberekre gondolnak, ám a valóságban ez a kör messze túlmutat ezen a szűkebb értelmezésen. Olyan társadalmi rétegről beszélünk, amely a különböző betegségekből lábadozóktól, a szorongással és pszichés kimerültséggel küzdőktől kezdve, az idősödő generációkon át a lakosság közel egyharmadát érintheti. Mivel a moziüzemeltetők a látogatottsági visszaesésre sok esetben áremeléssel reagáltak, így a hátrányos helyzetű emberek, családok anyagi szempontból is kiszorultak ebből a világból.

Fontos látni, hogy egy olyan hatalmas rétegről beszélünk, akiket a meglévő kulturális terek újragondolásával, a kollégák megfelelő szakmai felkészítésével, tiszta odafigyeléssel és egy emberi szemléletváltással be lehetne vonni a közös élményekbe. Ez az integráció legtöbbször nem a hatalmas anyagi befektetéseken múlik, csupán a folyamatok átgondolásán, a gazdasági szereplők bevonásán (gazdasági akadálymentesítés) és egy újszerű, nyitott emberközpontú hozzáálláson.

Célunk olyan biztonságos, emberi és kognitív feltételek megteremtése, ahol az egyenlő esélyű hozzáférés a premierfilmeknél, a hétköznapi mozilátogatásoknál, a filmklubok, filmfesztiválok, filmnapok és filmünnepek terén is alapvető joggá válhat.

A mozgóképi kultúra jövője a meglévő kereteink kitágításában van, és abban, hogy a kulturális tereink végre mindenki számára méltóságteljesen hozzáférhetővé váljanak.

© Fábián Gábor, 2026. Special Film Hungary Kft.

Képleírás: A Képen az AGORA Savaria Filmszínház nagy moziterme látható, vörös színű székekkel és faborítású falakkal. A nézőtér zsúfolásig megtelt, az emberek beszélgetnek és várják a vetítés kezdetét. Ez a Speciális Mozifilm Klub egyik vetítése. A hatalmas mozivásznon a SPEFI – International Special Film Festival logója jelenik meg. Mellette egy stilizált filmes jelenet látható: egy kerekesszékben ülő alkotó egy filmkamerával szemben helyezkedik el, fölötte stúdiólámpa világít. Az egyszerű grafika a filmkészítés, az akadálymentesség és a befogadás kapcsolatára utal. A kép hangulata ünnepélyes, mégis közvetlen, egy inkluzív filmvetítés közösségi élményét idézi meg.